Francia érdeket szolgál a magyar szövetség?

2011 december 28 szerző admin

A francia Bonduelle érdekeit képviseli a hazai Csemegekukorica-gyártók Szövetsége – állítják a Kecskeméti Konzerv Kft. vezetői. A laikusnak az egész csemegekukorica-biznisz jelentéktelennek tűnik – pedig nem az.

Nem az összes tag, hanem a legerősebb feldolgozó, a francia Bonduelle érdekeit képviseli a Csemegekukorica-gyártók Szövetsége – állítják a Kecskeméti Konzerv Kft. vezetői. Az öt magyar magánszemély tulajdonában lévő cég gyárigazgatója, Ábrahám Tibor, gazdasági igazgatója és ügyvezetője, Kovács János azzal keresett meg: a szakmai szövetség úgy kommunikál a sajtóban, hogy azzal lenyomhassa a hazai nyersanyagtermelők árait. Ezért festenek negatív képet a jövő évi piaci kilátásokról, és ezért állítják azt, hogy semmi másban nincs már tartalék, csak a termelői árakban. A végső cél Ábrahámék szerint a hazai termelők „megsanyargatása” s a néhány még magyar tulajdonban maradt feldolgozó üzem, köztük a Kecskeméti Konzerv Kft. kiszorítása a piacról.

A laikusnak az egész csemegekukorica-biznisz jelentéktelennek tűnik – pedig nem az. A csemegekukorica-előállítók közt Magyarország a világ élvonalában van. Hazánkban 400-500 millió dobozzal készítenek belőle – körülbelül annyit, mint Franciaországban. Igaz, a magyarországi feldolgozás 55-60 százaléka is francia tulajdonban van már. A francia cégek itteni terjeszkedését hatalmas tőkeerő és rafinált állami támogatás segíti, míg a magyar szabályok szerint az évi átlagban több mint 250 főt foglalkoztató cégeknek – dacára a foglalkoztatásbővítést ígérő lózungoknak – nem jár állami támogatás. Nyíregyházán, Tyukodon és Kecskeméten vannak még magyar tulajdonosok. A nem franciák között a kecskeméti konzervüzem a legnagyobb: 65-70 millió doboz csemegekukorica-konzervet készít évente.

A csemegekukorica olyan termék, ahol nem a sűrű fillért, hanem a ritkább forintot gyűjtik – a világ legkényesebb, legbonyolultabb minőségbiztosítást igénylő piacain. Az alapanyag többségét sem „háztájiban”, hanem nagybirtokon, korszerű technológiával termelik meg. Van olyan nagygazda, aki kétezer hektárt mondhat magáénak a 25 ezer hektáros hazai termőterületből.

– A forintért előállított nyersanyagból csinálunk eurót, nem az euróért behozott importhoz teszünk egy-két százalék hozzáadott értéket –mondja Ábrahám Tibor. – Egy globálisan versenyképes ágazat specialistái vagyunk, miközben a szektoroknak az érdekképviselete kormányzati szinten olyan gyenge, hogy szinte nem is tudnak rólunk.

– A franciák arra várnak, hogy – mint más ágazatokban is – a nem külföldi tulajdonba tartozó kisebb cégek bezárni kényszerüljenek – teszi hozzá Kovács János. – Mi nem szeretnénk hagyni, hogy az egész ágazat az ő monopóliumukká váljon. Ez nem lenne jó az alapanyag-termelőknek sem, akikkel mi együtt sírunk, együtt nevetünk, és nem akarjuk kíméletlenül kizsákmányolni őket csak azért, hogy a nyereségünk nagyobb legyen.

A kecskemétiek által kifogásolt újságcikkek október 25-én jelentek meg két Springer-lapban, a Világgazdaságban és a Petőfi Népében. Lemorzsolódik a kukoricaelőny – ez a címe a Világgazdaság cikkének, amelyben Losó József, a Csemegekukorica-gyártók Szövetségének elnöke arról beszél, hogy 2012-ben romlanak a piaci kilátások, ezért „az ágazati szereplők az alapanyag árában látnak tartalékokat”.

Losó József, a szakmai szövetség elnöke érdeklődésünkre kitart korábbi állításai mellett.

– 2011-ben hiány volt a világpiacon, mert az Egyesült Államokban és Thaiföldön a rossz időjárás miatt kisebb volt a termés. De nem valószínű, hogy ez jövőre is megismétlődik. Butaság azzal kalkulálni, hogy jövőre megint árvíz lesz Thaiföldön, és megint rossz idő jár az USA-ban. A magyar feldolgozóipar hosszú időre nagyon jól fel van szerelve technológiával – a fejlesztésben nincs tartalék. Magyarországon emelik a minimálbért – ez nem csökkenti, hanem növeli a feldolgozási költségeket. A konzervdobozgyártás néhány globális multi kezében van – nem valószínű, hogy csökken a doboz ára. Az egyedüli tartalék a mezőgazdasági termelői ár, amely 2011-ben jelentősen emelkedett, de nem biztos, hogy ez tartható marad. A hatékonyság növelésével is lehet csökkenteni a költségeket, hiszen az egyik termelő tizenkét tonnát képes előállítani egy hektáron, míg a másik huszonkettőt.

– Nem vagyunk megijedve az ilyen újságcikkektől – mondja kérdésemre Subicz Ferenc, az egyik nagy csemegekukorica-termelő. – Nem kötelező csemegekukoricát termelni, mert van alternatíva. Nagyon jó ára volt és valószínűleg lesz is a gabonának, az olajos magvaknak és a takarmánykukoricának. Ha nem kínálnak eleget a csemegekukoricáért, majd termelünk mást! Subicz Ferenc szerint a feldolgozó cégeknek egyáltalán nincs ellenére, ha a kisebb családi gazdaságok csak 12 mázsás átlagot érnek el. Igaz, hogy ott feleannyit termelnek, de olcsóbban. Azért is tudnak aláígérni a fejlett technológiával működő nagyüzemeknek,mert „adókímélő módon” gazdálkodnak. Az alapanyag-termelőknek érdekük, hogy a legerősebb feldolgozó ne szorítsa ki a többieket a piacról, és maradjon konkurencia. De ha egyetlen, monopolhelyzetű felvásárló maradna, áron alul az sem kapna árut.

A Kecskeméti Konzerv Kft. vezetői szerint nem igaz a rossz kilátásokról szóló üzenet, és hogy kifejezetten a kevésbé tőkeerős hazai szereplők ellenében Franciaországból diktált érdekeket szolgálná. Thaiföldön a legutóbbi időkig tartott az árvíz, az Egyesült Államok pedig visszafogja európai exportját, amikor az euró gyengül a dollárral szemben. Az viszont reális veszély, hogy azok a szereplők, akik Magyarországon szorulnak bankhitelre, nem jutnak pénzhez. A banki sajtófigyelők és kockázatelemzők ugyanis nagyon figyelnek arra, hogy mi jelenik meg a nyilvánosság előtt. Ábrahám Tibort például korábban az egyik őszinte nyilatkozata után kifejezetten figyelmeztették banki körökből: a pénzpiacon a panaszkodás nem együttérzést, hanem bizalmatlanságot vált ki. Most még nagyobb a kedvezőtlen banki reakció valószínűsége: a kormány megsarcolta a bankokat, ezért keresik is az okokat, hogy miért ne hitelezzenek.

Losó József cáfolja és visszautasítja azokat a vádakat, hogy a szövetség a franciák érdekeit képviselné. Az újságcikkben a szakmai véleményét mondta el, eszében sem volt senkit manipulálni. Szerinte nem is lehet ilyen módon befolyásolni sem a termelőket, sem a bankokat. Ábrahám Tiboréknak a szövetség ülésén kellett volna elmondaniuk, ha gondjuk van. Ott mindenkinek egy szavazata van, nem igaz, hogy bárki dominálna.

Ábrahám Tibor viszont azt mondja: korábban ő volt a Tartósítóipari Szövetség elnöke, és ott megpróbálták a hazai érdekeket képviselni. Válaszul a Bonduelle kijelentette, hogy ő ott nem kíván tovább tagdíjat fizetni, és átment a Magyar Hűtőipari és Konzerv Szövetségbe, annak keretein belül alakult meg a Csemegekukorica-gyártók Szövetsége. Losó József a Bonduelle-nek köszönheti, hogy e szövetség elnöke lehet, mint ahogyan az európai gyártók szövetségének alelnöki tisztét is a franciák jóvoltából töltheti be. Kovács János hozzáteszi: az ágazat „lemorzsolódásáról” szóló információk éppen a magyar alapanyag-termelők és -feldolgozók megosztását és szembefordítását célozzák. Tekintettel kell lenniük egymás érdekeire, ha nem akarnak úgy járni, mint a cukoripar (egykori) szereplői.

comments powered by Disqus








@ FACEBOOK


#KECSKEMET @ INSTAGRAM

Videók

Adja meg e-mail címét, hogy feliratkozzon és értesítést kapjon az új cikkeinkről e-mailben.

Csatlakozás a többi 1 feliratkozóhoz

 




Friss hírek Bács megyéből. A hivatkozási alap!